Hét Égtáj

A Mária Magdolna Torony – Budatower Galéria kortárs művészeti küldetése

A budavári Mária Magdolna Torony történetében 2018 tavaszán új időszámítás kezdődött, amikor több évtizednyi bezártság után az épület ismét látogatható lett. A Kapisztrán téren – a bel- és külföldi látogatók örömére – végre belülről is megcsodálható a Várnegyed egyetlen, eredeti állapotban megmaradt, gótikus stílusú műemléke

A torony legfelső szintjéről beleshetünk a Várnegyed középkori házainak zárt udvaraiba, gyönyörködhetünk Budapest legfontosabb épületei, valamint a Budai Hegyvidék látványában. A torony előtti romkertben az 1000 éves magyar koronázási palást bronz másolatán szentek, próféták és apostolok portréi láthatók.

A budavári Mária Magdolna Toronyban létrehozott Budatower Galéria a Monumentum Közhasznú Alapítvány támogatásával 2018-tól folyamatosan biztosít bemutatkozási lehetőséget magyar kortárs képző- és iparművészek számára. Évente 10-14 különböző, térítésmentesen megtekinthető kiállítást látható itt. A kiállítások átlagos hossza 4 hét. Egy-egy tárlatot átlagosan négy-hatezer látogató tekint meg. 2023-tól hagyományteremtő módon megkezdtük a határokon túli, magyar képző- és iparművészek munkáit is elhozni Budapestre és megismertetni a hazai, valamint a fővárosba látogató külföldiekből álló közönséggel is.

Ez a kezdeményezés viseli a Hét Égtáj nevet, hivatkozva ezzel a jelenlegi országhatárokon túl immár hét különböző országhoz tartozó magyarlakta területekre.

A Hét Égtáj – határon túli magyar képző- és iparművészeket bemutató kiállítássorozat – a projektterv értelmében – a kiállítási évad bármelyik időpontjában megvalósulhat, nem képez önálló blokkot, nem különül el a hazai művészek tárlataitól, sőt. A projekt szándéka szerint az egymással párhuzamosan kiállító határon túli és inneni művészek tárlatait kurátori támogatással a művészekkel közösen hangoljuk össze. Ezáltal kapcsolódik össze a két, egymástól fizikailag szeparált tér, vagy éppen két, stílusában különböző, de tematikájában egymással kommunikáló kiállítás. A Hét Égtáj projekt párhuzamos kiállításainak alcíme: Együttrezgés.

A Hét Égtáj kiállítássorozat elindításához kis összegű pályázati forrást nyertünk a Bethlen Gábor Alaptól.

M. Kiss Márta

M. Kiss Márti - Növényidő, zene: Ürögi Jani

A Hét Égtáj kiállítás-sorozatban megvalósított első kiállítás adatai:

NÉV: Hét Égtáj – Együttrezgés: Napforduló

  • művész: M. Kiss Márta
  • ország: Szlovákia
  • alkotóterület: festőművész
  • kiállítás címe: Növényidő
  • dátum: 2024.02.28 – 04.02.
  • kiállításmegnyitó időpontja: 2024.03.21. a tavaszi napéjegyenlőség és napforduló napja

A Hét Égtáj kiállításával tematikailag összekapcsolt kiállítás adatai:

  • művész: Szilágyi Erzsébet
  • ország: Magyarország
  • alkotóterület: képzőművész
  • kiállítás címe: „Azt gondoltam, eső esik…”
  • dátum: 2024.03.15 – 05.02.
  • kiállításmegnyitó időpontja: 2024.03.21. a tavaszi napéjegyenlőség és napforduló napja

HÉT ÉGTÁJ – Együttrezgés

Kiss Márti festőművész és Szilágyi Erzsébet ötvös és szobrászművész kiállítása organikusan talált egymásra. A kiállításokkal kapcsolatos egyeztetések során kristályosodott ki, hogy a két tárlat párbeszédet folytat egymással.

Kiss Márti Növényidő című kiállítása egyforma méretű lapokon a legapróbb részletekig tárja elénk a természet megismételhetetlenségét. míg Szilágyi Erzsébet „Azt gondoltam…” kékfestő sorozata több dimenzióban megjelenő eső-utánérzés. Az ébredő, éledő és ereje teljében lévő erdő meleg színei, a textilek kékjének hűvös távolságtartása, a csapadék és a föld, amit áztat, a két művész kimeríthetetlen kísérletező kedve a természettel, a művészettel történő testi-lelki átlényegülés mind összeköti az alkotókat és alkotásaikat.

Napéjegyenlőség

A kiállításmegnyitó napjának apropóját a napéjegyenlőség időpontja adta, bár ez különleges erővel és energiával bíró csillagászati jelenség nem pontosan ma van. Március 21-e egy, a római katolikus egyház által rögzített dátum, a valóságban azonban mind a tavaszi, mind az őszi napéjegyenlőség időpontjában egy-két nap eltérés lehetséges. Maga az esemény az, amikor a földi egyenlítő síkja áthalad a nap középpontján. Különlegessége, hogy a föld minden pontján egyszerre következik be, ideje időzónánként változik csupán. Egy évben kétszer következik be, tavasszal és ősszel.

A napéjegyenlőség szimbolikája kiterjed az újrakezdés, az egyensúly, az ébredés és a termékenység rítusaira. A tavaszi napéjegyenlőség az asztrológiában a kozmikus évkör kezdőpontja. A téli napforduló sötétje óta egyre növekvő fény ettől a naptól veszi át három hónapra a hatalmat a sötétség felett növekvő minőségben. Hétköznapi életünkben is érezhetjük ezt a kozmikus dinamikát: a tavaszi fáradtságot felváltja a friss tetterő, a fizikai és / vagy lelki tavaszi nagytakarítás. A befelé fordulást felváltja a kinyílás, amihez a Nap nem csak szimbolikusan, de fizikailag is több energiát biztosít.

A napéjegyenlőség, a napfordulók és számos további csillagászati és természeti esemény körforgása – bár már egyre kevésbé azonosítjuk ezzel – az emberi élet stabilitását is megadja. A kozmikus mozgásokból fakadó hatások akkor is befolyással vannak testünkre és lelkünkre, ha időközben elidegenedtük a természettől vagy önmagunktól. M. Kiss Márti „Növényidő” és Szilágyi Erzsébet „Azt gondoltam” című kiállításai szelíd, és lelkük legmélyéről érkező útmutatások az útkereséshez és annak megtalálásához. Márti és Erzsébet alkotásai fizikai minőségükben is magukon hordozzák a kísérletezés, a megismerés, felismerés és megvalósítás folyamatait.

Foglald le most Foglald le most